Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk

Ballagási versek, búcsúzó versek ballagásra

Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk

Versek gyerekeknek

Az iskolában hatvanan vagyunk.
Szilaj legénykék. Picik és nagyok
s e hatvan ember furcsa zavarában
a sok között most én is egy vagyok.
Ez más, mint otthon. Festékszag, padok,
a fekete táblácska és a kréta,
a szivacs hideg, vizes illata,
az udvaron a szilfa vén árnyéka
s a kapunál – az arcom nézi tán? –
egy idegen és egy merev tulipán.

Ez más, mint otthon. Bús komédia,
lélegzet-visszafojtva, félve nézem,
hatvan picike fej egyszerre int
s egyszerre pislant százhúsz kis verébszem.
Hatvan picike, fürge szív dobog,
hatvan kis ember, mennyi sok gyerek
Amerre nézek, mint egy rengeteg,
kezek, kezek és újra csak kezek.
Mint kócbabácskák a török bazárba,
egy hűs terembe csöndesen bezárva,
az orruk, a fülük, mint az enyém
s a feje is olyan mindenkinek.
Mi végre ez a sok fej, kéz, fül, orr,
sokszor csodálva kérdezem: minek?

Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk

Versek gyerekeknek

Virágok Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk
Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk



Versek gyerekeknek