Versek gyerekeknek, gyerekversek, rövid versek gyerekeknek, téli vers, tavaszi vers, születésnapi versek gyerekeknek.
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Versek kicsiknek, versek iskolásoknak, versek nagyoknak egy helyen összegyűjtve.
Versek gyerekeknek, gyerekversek, rövid versek gyerekeknek, téli vers, tavaszi vers, , nyári versek, őszi versek. A legjobb versek gyerekeknek.
Válogass belőle kedvedre.
Benedek Elek: Udvari bál Szúnyog király őfelsége S az ő kedves felesége Szúnyogvárban bált adának, S engem arra meghívának. Ha meghívtak, el is mentem, Egy nagy székbe lehüppentem, Onnan néztem a nagy csudát: Szúnyogok fújták a dudát. Hej, ez volt az igazi bál! Csürdöngölőt járt a király, Körülötte a legények Csakúgy izzadtak szegények. Kurjongatott, pattogtatott, … Olvass tovább
Benedek Elek: A jóbarátok Nem félek én, bármerre járjak, Ha velem jön e kedves állat. Szívem nyugodt, hogyha őt látom, Ő az én leghívebb barátom, Kedves barátom. Erdőt, mezőt vele bolyongom, Vele játszom, ha nincs más dolgom. Hozzám simul, ha bús a kedvem, Csuda-e, hogyha megszerettem? Úgy megszerettem! Benedek Elek: A jóbarátok Versek gyerekeknek – … Olvass tovább
Benedek Elek: Falusi reggel A nap még föl sem kelt, csicsereg a fecske, Virágos ágakon zümmög a méhecske. Csattog a csalogány, köszönti a reggelt. Rigó nagyot rikkant: ihol, a nap felkelt! Gyenge fűszálakon gyöngyös harmat csillog, Apró bogárkáknak fényes szárnya villog. Sütkéreznek szépen a nap sugarában, Közben a harmatot szürcsölik javában. Istálló népe is felébredt … Olvass tovább
Benedek Elek: Erdőben Járok-kelek kint a zöld erdőben, Az áldott nap most van ébredőben. Ébredését erdő, mező várja, Feléje száll Isten madárkája. Fölkel a nap, sugarát már ontja, Kék ibolya a kelyhét kibontja: S gyenge fűszál meghajolva, szépen, Várja, hogy a nap rája is nézzen. Hallga, hallga!Figyeljetek mostan, Vidám ének zeng fönn a magasban. Egy-egy … Olvass tovább
Benedek Elek: Marci muzsikál Ül a mama székibe, Áll Marcika elibe, Másnak nem is hegedül, Csak mamának egyedül, Cini, cini, duru, duru! Cini, cini, muzsika, Húzzad, húzzad, Marcika, Told a vonót fölfelé, Most meg húzzad lefelé, Cini, cini, duru, duru! Istenem, de szépen szól! S csak abból a négy húrból! Húzzad tovább, Marcikám, Nem húzza … Olvass tovább
Benedek Elek Nagyapóka és nagyanyóka Nagyanyóka: Hová, hová, nagyapóka? Nagyapóka: Ne is kérdje, nagyanyóka. Nem tudom, mi történt velem, Minden délben fáj a fejem. Nagyanyóka: Óh, óh, szegény nagyapóka, Látom én ezt már régóta. Van annak egy esztendeje, Minden délben fáj a feje. Nagyapóka: Igaza van, nagyanyóka, Éppen egy esztendő óta. De a séta, hálistennek, … Olvass tovább
Benedek Elek: Hangverseny Egyszer egy kutyának mi jutott eszébe? Ej, huj, ej, huj, mi jutott eszébe! Gazdáját megunta, hűtlenül elhagyta, S felcsapott művésznek, fel ám az ebadta. Hirdették újságok, hétöles plakátok: Ilyen híres művészt a világ nem látott: Magas C-ét kivágja, de sőt még a H-át is, S szép lágyan pengeti hozzá a gitárt is. … Olvass tovább
Benedek Elek: Brekeke úr házassága Megunta Brekeke a magányosságot, Igen megkívánta a szent házasságot, Megkívánta, haj, de hiába kívánta, Mert a béka kisasszony, Kik közül válasszon, Vala bár ezer is, hideg volt iránta, Mint a jég oly hideg, Nem kellett senkinek. Bántotta Brekekét ez a nagy hidegség, Kuruttyországban hogy senkinek se tessék. Szörnyű haragjában Magát … Olvass tovább
Benedek Elek: Pista gyerek Az én nevem Pista gyerek, Már a földön ülni merek. Meg is ülök egyenesen, Vigyázok, hogy el ne essem. Egyszer volt, hogy nem vigyáztam, A helyemről tovább másztam; Meg is jesztém mamácskámat: Betörtem a fitoskámat. Jaj, csak immár nagyobb volnék, Hogy a földön ne guggolnék. Ülnék vesszőparipára, S úgy szaladnék a … Olvass tovább
Benedek Elek: Szeresd a fát Szeresd a fát, hisz ő is érez, Szép gyengén nyúlj a leveléhez. Ágát ne törd, lombját ne tépjed, Hagyd annak, ami, épnek, szépnek. Ő is anya, minden levele Egy-egy gyermek, gonddal nevelve; és gyermek minden ágacskája, Szeretettel tekint föl rája- Szeresd a fát! Édes gyümölcsét várva-várod, s mégis letépnéd a … Olvass tovább