Kányádi Sándor: Valami készül

Kányádi Sándor: Valami készül Elszállt a fecske, üres a fészke, de mintha most is itt ficserészne, úgy kél a nap, és úgy jön az este, mintha még nálunk volna a fecske. Még egyelőre minden a régi, bár a szúnyog már bőrét nem félti, és a szellő is be-beáll szélnek, fákon a lombok remegnek, félnek. Valami … Olvass tovább

Kányádi Sándor: Jön az ősz

Kányádi Sándor: Jön az ősz Jön immár az ismerős Szél lábú deres ősz. Sepreget, kotorász, Meg-megáll, lombot ráz. Lombot ráz, diót ver, Krumplit ás, szüretel. Sóhajtoz nagyokat, S harapja, kurtítja a hosszú napokat. Kányádi Sándor: Jön az ősz   Versek gyerekeknek Állatos versek Farsangi versek Nőnapi versek gyerekeknek Húsvéti versek Anyák napi versek gyerekeknek Ballagásra … Olvass tovább

Kányádi Sándor: Még süt a nap

Kányádi Sándor: Még süt a nap Még süt a nap, még sütöget, csak reggelente van hideg, csak estelente kéldegél újra és újra föl a szél. Csak az éjszakák, csak azok hűvösek, mint a csillagok. Napközben meleg van, meleg. Sütkéreznek a verebek. Duruzsolnak a darazsak. Napfényben fürdik a patak. Gúnárok, gácsérok, tojók élvezik még az úsztatót. … Olvass tovább

Kányádi Sándor: Fülig kucsma

Kányádi Sándor: Fülig kucsma Fülig kucsma, gyapjúkendő, Ideért az új esztendő. A csizmáján csengő patkó, A subáján araszos hó. Hű de jó, az a jó, Hogyha térdig ér a hó! De azért, hogy meg ne fagyjon, Ki teheti, ajtót nyisson Engedje be, bebebe, ide a jó melegbe! Hű de jó, az a jó, hogyha térdig … Olvass tovább

Kányádi Sándor: Bandukol az őszi nap

Kányádi Sándor: Bandukol az őszi nap Bandukol az őszi nap, s megáll minden fánál. Bandukol és elidőz minden iskolánál. Meg-megáll és elidőz… mire is kíváncsi vajon ez a szelíd, ősz Nap-tanító bácsi? Meg akarja tudni, hogy rendesek-é, jók-é akik nála nyaraltak, nincs közöttük kópé. Nem bújt-é a pad alá az a virgonc Pista, s vajon … Olvass tovább

Kányádi Sándor: Szeptemberi töprengés

Kányádi Sándor: Szeptemberi töprengés Hogyha nekem szárnyam volna, Délre szállnék, mint a gólya. Nem kellene óvodába járnom, aztán iskolába. De azért jó mégse volna elrepülni, mint a gólya. Édesanyám bánatában folyton sírna énutánam. Le is teszek végleg róla, csak azért se leszek gólya. Inkább járok óvodába, azután majd iskolába. S mire mindet mind kijártam, s … Olvass tovább