Juhász Magda: Fürödni kell!
Óránk alig ütött hetet,
anyu máris sürgetni kezd:
– Fürödni kell, aztán ágyba,
holnap mész az iskolába.
Aludni kell, ezt megértem,
de fürödni minek nékem?
Holnap úgyis piszkos leszek,
anyu ebből mégsem enged.
A játéknak vége mára,
dugnak máris be a kádba.
Hideg a víz, most meg meleg,
szappan csípi a szememet.
Kiabálnék: – Van már jogom!
De félek, hogy jön a pofon.
Itt a kisszék, lépj csak ide!
Fürgén töröl anyu keze.
Aztán felvesz a hátára,
így indulunk a szobába.
A nyakába kapaszkodom,
közben egyre mondogatom,
hogy fürödni felesleges,
holnap úgyis piszkos leszek.
Juhász Magda: Fürödni kell!