Helen Bereg: Tanítómnak
Még csak tegnap volt talán,
mikor mellém álltál,
megfogtad a kezemet,
mely félősen remegett.
Átvezettél szeretettel
a betűbuktatókon.
Simogattál, vigasztaltál,
ha könnyem kicsordult.
Megmutattad, hogy a matek
nem a szörnyek-szörnye.
Számjáték csak az egész,
nem kell félni tőle.
S az írás, az olvasás
nemcsak ákom-bákom,
sorba szedett szép betűk
a könyvön, s az irkámon.
Tanítottál szeretettel,
sok-sok szépre, jóra.
Vidáman és érdekesen,
hogy elröppent az óra.
Még csak tegnap volt talán,
mikor mellém álltál.
Megfogtad a kezemet,
mely félősen remegett
Helen Bereg: Tanítómnak