Török Károly: Találkozás
Ismerős arcok, rég nem látott falak,
Himnuszok zengnek, lépteik alatt.
Mennyi emlék, csintalan kis kölyök,
Rég felnőttek már, az élet pörög.
Öreg tanár nénimre gondolok,
Tollba mondott, hosszú mondatok.
Környezet jeles, írás az rémes!
Számtan csillagos, énekből négyes.
Mindig, mosolygós szemmel biztatott,
Ha a felelet, itt-ott cammogott.
Megtanított becsületre, jóra,
Legyünk büszkék, a magyar szóra.
Tiszteljük a tudást, az érveket,
Becsüljük egymást, és az életet.
Szívemben, örök emléket hagyott,
Neki köszönhetem, hogy ember vagyok.
Ismerős arcok, rég nem látott falak,
Himnuszok zengnek, lépteik alatt.
Nézzük a jelent, idézzük a múltat,
Isten áldja meg, a tanárokat.
Török Károly: Találkozás