ŐRI ISTVÁN: A FA ÉNEKE A LEHULLÓ LEVÉLHEZ

Versek gyerekeknek

ŐRI ISTVÁN: A FA ÉNEKE A LEHULLÓ LEVÉLHEZ

Versek gyerekeknek

elengedlek

most menj,
s ha messze jársz is,
azért üzenj,
mert én itt maradok,
nem mozdulhatok
ez a dolgom:
várakozok
a télre,
a fehérbársony létre,
míg te a messzeföldet járod…
itt várok rád,
hogy visszatérj,
mert én anyád vagyok,
s szerelmes párod…
mesélj majd,
merre jártál
s hogy te is úgy vártál
engem,
mint én téged?
számoltad-e a perceket?
s amikor álmodtál
virágos rétet,
emlékeztél-e rám,
ki e rét fölé borúl,
ki alatt hűs az árny
és megpihen a vándor,
ha az est ráalkonyul?
mesélj az álmaidról,
miket a puha avar adott neked
ugye nem fáztál
a bársony hó alatt,
ugye nem bántott
a zord téli üzenet?

ŐRI ISTVÁN: A FA ÉNEKE A LEHULLÓ LEVÉLHEZ

Versek gyerekeknek



Versek gyerekeknek – gyerekversek