Keszthelyi Mangó Gabriella : Köszönöm
Mikor az ég csak szürkét játszott
Te gyujtottál világot
És árnyaltál színeket az égre
Nyitottál kaput a tisztességre
Megtöltötted szívvel a zsebem
Napokban innen költekezem
És ha karcot ejt a szó van rá ige
S tapaszként ragasztom a sebem szélére
És amit elém őszintén tudtál tenni
Merni őszintének lenni
Meglátni az értéket
Tartani a mértéket
Megragadni minden emberben
Az emberséget
És merni hangozni a véleményünk
És vállalni azt is amitől félünk
És megtanítottál magamat is tisztelni
Magamban is az embert észrevenni
Köszönöm Neked a Tanárnőmnek
Az eszközt mi belőlem nőhet
És tükrömbe nézve víztiszta vagyok
Mint a hegyekben a titkos zubogó patakok.
Keszthelyi Mangó Gabriella : Köszönöm
