Csere Kata: Elvisz a szél
Egy erdő, szép erdő, fa van ott temérdek.
Ha ott jársz, ha arra érdemes, megnézed.
S egy fa, egy nagy fa, levele temérdek.
Ha ott jársz, ha arra érdemes, megnézed.
E fán a levelek sárgák és vörösek.
Kíváncsian nézik, hol járnak az őzek.
A legkíváncsibb egy kis sárga levél,
Ő már várva várja, hogy elfújja a szél.
Eljött végre, mire várt, a levél felszállt,
A széllel repült, otthonától messze járt.
Az őszi fák susogó ágai között
Repült a szép emlékek árnyai mögött.
Benn az erdő mélyében találta magát,
S benn a rengetegben ismeretlent talált.
A róka, ki bundája izzik, mint a tűz,
S a gyöngyvirág, akit az ezüst hold fűz.
Mikor a szél eláll, a kis levél leszáll.
Az útnak vége már, körülnéz, merre jár.
Az ősz elballag, s tél telepedett rá
Mintha álmodna, hótakaró hull reá.
Csere Kata: Elvisz a szél