Káfony – Házi Hella: Gyermekkorom játszótere
Itt állok egy zöld kapuba”
könnyes szemmel,
de nem sírok.
Kis játszótér ajtajába
nehéz szívvel
csöndben várok.
Ott szaladtam rég a nyárba
hős lélekkel,
boldog vagyok!
Találkoztam barátokkal,
víg énekkel,
és játszhatok.
Tehát szerettem én ezt a helyet,
bajban vagyok.
Szívem érte már nem eped,
kihunytak már a csillagok.
Mégis emlékezem vissza,
mit csináltam
meleg napon.
Lepukkant kis játszótér ez,
csupa piszok,
nem egy álom.
Nem itt élem a világom
réges-régen
már nem bánom.
Káfony – Házi Hella: Gyermekkorom játszótere