Bezerédj Amália: Az év négy szakasza
Kikelet.
Egy évben van négy szakasz,
Elkezdjük most a tavaszt.
Mikor jő a kikelet,
Elfelejtjük a telet.
Fák és füvek zöldülnek.
Kis madarak fütyülnek.
Szép virágok nyilanak;
Méhek mézet hordanak.
A mezőt szántják, vetik,
A kertet beültetik.
Nyár
Nyár felváltja a tavaszt,
Hévsége sokszor hervaszt.
Fa és virág szomoru;
De jő égi háboru,
S a levegő megtisztul,
Rét és mező felvidul.
Ez időben munkálnak,
Aratnak és kaszálnak.
Hogy legyen miből élni,
Télre ne kelljen félni.
Ősz.
Most az ősz következik,
Nagy hévség elenyészik.
Mit kaszáltak, arattak
S összetakaritottak,
Elrakták kamarákba,
Padlásokra s pajtákba.
Melyet mindegyik szeret:
Szőlővel jóllakhatunk;
Bort préselni láthatunk.
Tél.
Az ősz is ekkép elmult,
És a falevél lehullt.
A tél már házba szorit,
Mindent fagygyal elborít;
Semmit jót kinn nem hagyott.
Fű és virág elfagyott,
Nem lát a szem már zöldet,
Hó fedte be a földet,
Hogy alatta alhassék,
Termés után nyughassék:
Mig tavasz nem sokára
Felkölti uj munkára.
Bezerédj Amália: Az év négy szakasza