Nemes Nagy Ágnes: Szetyepotya Péter
Lusta fiú, de nagyon,
Szetyepotya Péter.
Mire szája kinyílik,
jéghideg az étel.
Reggelenként nem lehet
ágyból kivakarni,
ablak alatt neveti
Viktor, Pali, Karcsi.
Iskolában ásítoz,
nagykapu a szája.
“Bárcsak megtörténne egyszer,
hogy ne jönne el a reggel,
hogy ne kelne föl a nap!” –
gondolja magába.
Gondol egyet a nap is:
“Hallod-e, te lomha!
Legyen ahogy akarod,
holnap ágyban maradok!”
– s úgy lett, ahogy mondta.
Azt álmodja Peti: másnap
ül a vetett ágyban.
Jaj, mi történt?
Szörnyű fagy van,
nem véd már a vattapaplan,
fogvacogava talpra pattan:
“Jaj, lefagy a lábam!”
Fut a tűzhöz: “égj, te láng!” –
így könyörög néki.
De a tűz is elaludt,
majd bolond lesz égni.
“Elment apa, anya rég,
kiflim se találom!
Elaludt a péklegény
a sütőlapáton.
Alszanak a tehenek,
nincs ma friss tejecske.
Szakállába mosolyog,
álmodik a kecske.
A platánfa lefeküdt,
hát ez már gyalázat!
Szemre húzva fedelük
hortyognak a házak.”
Szalad Peti egy szál ingben
megkeresni Karcsit:
alszik villany, alszik járda,
alszik felhő, kismadárka,
alszik autó meg a busz,
alszik postás, kalauz,
alszik ág, és alszik ég,
alszik, alszik, al…szik.
Feketénél feketébb
– fekete az éjjel.
„Hát te alszol a padon,
Szetyepotya Péter?”
Nincs most másnap, Petike,
és a nap se fekete,
füled fogja tanító,
vállad fogja Karcsi.
“Rángathatjuk ide-oda,
alszik ez a Szetyepotya,
Szetyepotyát nem lehet
padból kivakarni!”
No de végül nehezen
talpra rázzák, így ni!
Fogadkozik Szetyepotya
“Nem alszom el soha-soha,
jaj, de jó, hogy süt a nap,
jaj, de jó a kifli!”
Nemes Nagy Ágnes: Szetyepotya Péter
Versek gyerekeknek:
Versek gyerekeknek, gyerekversek, rövid versek gyerekeknek, téli vers, tavaszi vers, , nyári versek, őszi versek, születésnapi versek gyerekeknek, Nemes Nagy Ágnes gyermekversei, Nemes Nagy Ágnes versek, Nemes Nagy Ágnes versei gyerekeknek.
