Mikszáth Kálmán: Madár-párbeszéd
Itthon csiz urfi, jó városi alak.
Furcsán néz ki ő nagysága:
Pápaszem szemére vágva
S a fején köcsögkalap.
Oh bájos kisasszony – igy szól a czinkéhez
Mesélve utazásait, –
Gyalázatos élet van itt
A városihoz képest.
Milyen szép a város, mennyi pompa, fény,
Hagyja itt az erdőt czinkéml
S jöjjön oda a hol szintén
Ilyen kalap lesz fején.
Köszönöm, köszönöm – felel a czinege,
De szebb a városnál az Isten kék ege,
Mely erdő fáin átragyog,
Én bizony itthon maradok;
Ha ön elmegy, hát indítson,
De engem ne bolonditson.
A szomszéd fán a mókus üldögélt,
Hallgatván mit a két madár beszélt,
A csiz szavára csóválta fejét:
„Ej, ej, no lám, de ostoba beszéd!”
De a czinke feleletét
Annál jobban helyeselte;
Bólingatott a fejével
S talpát tapsra összeverte.
Mikszáth Kálmán: Madár-párbeszéd