Gazdag Erzsébet: Tél a falun
Hófehér most a határ.
Kinn a réten kánya jár.
Nincs az úton semmi nyom,
csak amit a kánya von:
finom krikszkraksz a havon
Hósuba van mindenen,
mint a fázó emberen.
Mint a csőszön zord időn,
kicsi házon, háztetőn,
suba van a temetőn.
Subás házban emberek.
Padkán cica szendereg.
A sarokban kapanyél.
Nagyanyóka most mesél:
“Jaj, gyerekek, itt a tél!
Itt a tél, s lám itt a a hó;
habfehér, mint a cipó.
S nézzetek csak ide, hej,
olyan habos, mint a tej,
mit az Örzse néni fej.”
A kemence sustorog.
Hallgassuk meg, mit morog!
“Én mindenkit szeretek;
adok egy kis meleget,
jertek körém, gyerekek!”
Most a falu kiscsibe,
pihés hó rajt a pihe.
Tél az anyja, takarja;
szárnya alatt altatja.
– Hadd ébredjen tavaszra!
Gazdag Erzsébet: Tél a falun
Versek gyerekeknek:
Versek gyerekeknek, gyerekversek, rövid versek gyerekeknek, téli vers, tavaszi vers, születésnapi versek gyerekeknek, Gazdag Erzsi versek, Gazdag Erzsi gyerekversek, Gazdag Erzsi téli versei, Gazdag Erzsi versei gyerekeknek, Gazdag Erzsi versei iskolásoknak.
