Móra Ferenc: Kecskebál
A kécskei kecskének
– mek-mek-mek –
baja esett szegénynek
– mek-mek-mek –
belehágott a villába,
beledagadt a bal lába
– mek-mek-mek.
A békához elfutott
– mek-mek-mek –
varrjon néki papucsot,
– mek-mek-mek –
abban nem fáj majd a lába,
elmehet a kecskebálba
– mek-mek-mek.
A béka szót fogadott
– mek-mek-mek –
varrt papucsot, jó nagyot
– mek-mek-mek –
kövér lapu leveléből,
onnan szedte a tószélről
– mek-mek-mek.
Örült neki a kecske
– mek-mek-mek –
szakállát rezegtette:
„Mek-mek-mek –
a kécskei kecskebálon
fogadom, hogy nem lesz párom
– mek-mek-mek!”
Móra Ferenc: Kecskebál